Dunaharaszti Környezetbarátok Egyesülete

Menü

Table 'dhke.fusion_online' doesn't existTable 'dhke.fusion_online' doesn't existTable 'dhke.fusion_online' doesn't exist

Felhasználók

Table 'dhke.fusion_online' doesn't existTable 'dhke.fusion_online' doesn't exist-> Online vendégek: 0

-> Online tagok: 0

-> Regisztráltak: 231,345
-> Legújabb tag: rwfgfgqgx

Legújabb cikkek

Bejelentkezés

Felhasználónév

Jelszó



Még nem regisztráltál?
Regisztráció

Elfelejtetted jelszavad?
Új jelszó kérése

Ha majd kivágtad az utolsó fát...


Hamarosan valóra válhat az indiánok jóslata és lehet, hogy nem marad más, amit megehetnénk, mint a pénz - legalábbis ez derül ki az ENSZ
Global Environment Outlook (globális környezeti kilátások) című tanulmányából, amely szerint az elmúlt 20 évben az emberiség minden korábbinál jobban felélte a Föld erőforrásait. A lehangoló helyzetértékelés annak fényében különösen érdekes, hogy soha ennyit nem beszéltek a környezettudatosságról, mint az elmúlt két évtizedben.

Az 1400 kutató munkáját összegző tanulmány szerint az emberi fogyasztás jelentősen túlhaladta a Föld erőforrásait. A jelenlegi szinten, egyharmaddal nagyobb bolygóra lenne szükség a fogyasztás fedezésére, annak ellenére, hogy több száz millióan még mindig éheznek. Mindennek súlyos következménye van az élővilágra nézve - állítja a tanulmány. Több mint egy évszázad óta először pusztulhat ki végleg emlősfaj: jelenleg minden negyedik emlősfaj a kihalás szélére került.

Images: Maki.jpg

 
Észak-vietnami piszeorrú maki - az elsők között tűnhet el.

A kétéltűek egyharmada tűnhet el örökre, míg a madárfajok 12 százaléka veszélyeztetett. Az ENSZ szerint a világ minden tíz nagy folyója közül egy minden évben kiszárad. Az 550 oldalas, öt év alatt elkészített tanulmány emlékeztet, hogy a világ jelentősebb folyóinak 60 százalékán erőműveket építettek, vagy az eredeti medret tereléssel változtatták meg.

Miközben az 1987 óta 34 százalékkal nőtt a Föld lakóinak száma (jelenleg 6,7 milliárd), a fontos tápláléknak számító halpopulációja a felére csökkent. Emellett több milliárd embert veszélyeztetnek a fejlődő országokban, az egyébként viszonylag könnyen gyógyítható betegségek.

Évente 75 ezer embert ölnek meg természeti katasztrófák, amelyek száma az éghajlat változással, és az időjárás szélsőségesebbé válásával egyre gyakoribbak lesznek. Évente 73 ezer négyzetkilométernyi erdőt vágnak ki, ami megközelíti Magyarország területét (93 ezer négyzetkilométer). A jelentés szerint visszafordíthatatlan károkat fog okozni, ha nem sikerül az üvegházi gázkibocsátást az 1990-es szinthez képest felére csökkenteni 2050-ig.

Images: Utolso fak.jpg

"Az utolsó fák" az Amazonasnál - az erdő helyén most aranybánya van

Ehhez a gazdagabb országoknak 2050-ig 60-80 százalékkal csökkenteniük kellene az üvegházi gázkibocsátásukat, de a fejlődő országoknak is jelentős csökkentést kell elérniük. Az ENSZ Környezetvédelmi Programja (UNEP) ugyanakkor arra figyelmeztet, hogy a szükséges lépések befolyásos csoportok érdekeit sértik, és a kormányok még most sem veszik elég komolyan a környezetvédelmi problémákat.

"A Föld természeti értékeinek pusztítása olyan mértéket öltött, hogy már a gazdaságok működőképességét is veszélyeztetik. Könnyen lehet, hogy a gyermekeinkre hagyott számlát nem fogják tudni kiegyenlíteni" mondta Achim Steiner, az UNEP igazgatója. A jelentés egyik szerzője, Joseph Alcamo szerint a kulcskérdés az, hogy lassan változó lesz a világ, vagy fejjel rohanunk a falnak. "Szerintem ez lehet az emberiség eddigi legnagyobb versenyfutása az idővel" - vélte Alcamo.

Forrás: internet

 
Sándor Krisztina
 DHKE

 

Generálási idő: 0.24 másodperc
1,677,198 egyedi látogató